Szövetség

Céljaink

részlet az Alapszabályból

Az Egyesület célja az aikido nevû japán harci mûvészet magyarországi oktatásának fejlesztése, illetve tagjai számára ezen harci mûvészet magas szintû gyakorlásához való segítségnyújtás. Az aikidóról: az aikido egy Japánban létrejött harci mûvészet, amely fõ céljának az egyén önvédelmi képességeinek fokozása mellett a modern testedzés megvalósítását illetve a japán kultúra mélyebb megismertetését tekinti. Az aikido éppen békés jellege és bármely ember számára alkalmas volta miatt gyorsan népszerûvé vált és elterjedt az egész világon, és mindenütt, ahol gyakorolják, szervezeti formáit a demokratikus berendezkedés és a tagok jogegyenlõsége határozza meg.

Az Egyesületet az aikido azon gyakorlói hozták létre, akik gyakorlásukat az AIKIDO KOBAYASHI DOJO útmutatásai alapján kívánják folytatni.

Az Egyesület tagja lehet minden olyan személy, aki ezen Alapszabályzatot elfogadja, s vállalja, hogy folyamatosan azoknak megfelelõen tevékenykedik.

Az Egyesület tagjai oktatási tevékenységük alapjává az Aikido Kobayashi Dojo által tanított technikákat és oktatási módszereket teszik s azoktól nem térnek el.

Az Egyesület tagjai egyöntetûen elfogadják, hogy az aikidót annak az Alapító által meghatározott természetében gyakorolják, és elkerülik az aikido összemosását bármely más diszciplínával, legyen az vallás avagy egyéb szellemi út.

Az Egyesület tagjai elfogadják, hogy az Egyesület dojóiban folyó gyakorlást az egymást segítõ, baráti légkör kell, hogy jellemezze, s kötelezik magukat arra, hogy tartózkodnak minden olyan tevékenységtõl, amely ezt megzavarhatja (testi fenyítés, megalázó büntetés, stb.). Az Egyesület bármely dojójának vezetõje (edzésvezetõje) a dojo harmóniája ellen vétõket figyelmeztetheti, az edzésrõl elküldheti, végsõ esetben a dojóból kizárhatja, ám más módon nem büntetheti.

Az Egyesület dojóinak vezetõi (edzésvezetõi) kötelesek az edzés alatt, s más, az aikidóval összefüggõ alkalmakkor tartózkodni vallási, politikai meggyõzéstõl, gyûlöletkeltésre alkalmas kijelentéstõl, üzleti vagy reklámtevékenység folytatásától, s kötelesek fellépni ellene, ha másoknál ilyet tapasztalnak.

Az Egyesület tagjai vállalják, hogy az aikidót Ueshiba Morihei sensei (az aikido alapítója) tanításai alapján annak békés, harmóniára törekvõ szellemében gyakorolják, s tartózkodnak a mûvészet bármely olyan célra való felhasználásától, amely annak békés jellegével nem egyezik meg.  

Történet

Egyesületünket azok a magyar aikido-oktatók alapították, akik kapcsolatba kerülve a tokiói Aikikai Kobayashi Dojóval meg kívánták honosítani annak oktatási módszereit, technikai elképzeléseit Magyarországon is.

A Kobayashi Dojo magyarországi kapcsolatának története 1992-ben kezdõdött, amikor is a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián mûködõ Honshin Dojo vezetõje, Szabó Balázs egy tanítványán, Skuczi Lászlón keresztül megismerkedett Tamura Tsuneo shihannal, aki Kobayashi Dojo instruktor volt. Élénk levelezés kezdõdött, majd 1993. áprilisában Szabó Balázs, Juhász Csaba és Skuczi László Varsóban találkoztak Kobayashi Yasuo-val, a Kobayashi Dojo vezetõjével. Egy hónappal késõbb Budapestre érkezett Kobayashi sensei fia, Hiroaki, s edzést tartott a Honshin Dojóban.

Közben a Honshin Dojo köré egyre komolyabb csoport kezdett szervezõdni, az ezt az aikido-vonalat követni kívánók létszáma folyamatosan nõtt, ami kibõvítette lehetõségeinket. 1993. februárjában Vácott Dóczi Sándorcsatlakozott a Honshin Dojóhoz, áprilisban Szabó Balázs Miskolcon, szeptemberben Szeltner Zsolt Egerben nyitott új dojót.

Az elsõ teljes edzõtáborra 1993. augusztusában került sor, Tamura Tsuneo vezetésével. A következõ évben, 1994. augusztusában ismét Tamura sensei vezette a nyári edzõtábort, majd szeptemberben Szabó Balázs Tokióba utazott, s megbeszéléseket folytatott Kobayashi Yasuóval. 1995. júliusában meghalt Tamura Tsuneo, aki a kapcsolat kezdeti idõszakának irányítója volt, helyét Kobayashi Hiroaki vette át, õ vezette ebben az évben az augusztusi tábort is Sopronban. Júliusban Szabó Balázs újra Tokióba utazott s tárgyalt Kobayashi sensei-jel a kapcsolat hivatalossá tételének lehetõségérõl.

Reményeink 1996-ban váltak valóra: ebben az évben a nyári edzõtábor vezetésére maga Kobayashi Yasuo sensei érkezett Budapestre, s megrendezhettük elsõ dan-vizsgáinkat is. Szeptemberben összeült az a 12 instruktor, akik már addig is szorosan együttmûködve dolgoztak, s megalapították a Magyarországi Kobayashi Dojók Egyesületét (MKDE).

Az Egyesület fõ célja, hogy a Kobayashi Dojo által képviselt aikido-szemlélet, technikai rendszer és szervezeti mûködés meghonosodjék Magyarországon is, mindez olyan szervezeti keretek között, amelyek lehetõvé teszik a dojók kölcsönös érdekeken alapuló, intenzív együttmûködését. Az MKDE megalapítása után lehetõséget kaptunk japán partner-szervezetünktõl évi két edzõtábor rendezésére, így 1997 óta Tavaszi és Nyári Edzõtábort bonyolítunk le.

Ha kíváncsi soron következõ eseményeinkre, nézze meg õket a programok címszó alatt.

1999 óta dan-vizsgát már a Tavaszi Edzõtáboron is rendezhetünk, így kikristályosodott vizsgarendszerünk, amely nagy szerepet játszik az egységes technikai szemlélet kialakításában. 

 Az Egyesület felépítése

Egyesületünk legmagasabb szintû vezetõ szerve a Küldöttgyûlés, amely háromévente ül össze. A Küldöttgyûlésre küldötteket az egyes dojók delegálnak, oly módon, hogy 10 egyesületi tag után 1 küldöttet választanak. A Küldöttgyûlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a szokásos alapjogok (egyesülés, feloszlás stb.) mellett az Elnökség (elnök, titkár s 9 elnökségi tag) megválasztása.

Az Elnökség két Küldöttgyûlés közötti ügyvitelért felelõs szerv, amely 11 tagból áll. Közülük az elnök és a titkár az Egyesület hivatalos képviselõje. Az Elnökség kéthavonta ülésezik, s az ott készült jegyzõkönyvekbe bármely tag betekinthet. Az Elnökség hozza meg valamennyi, a mandátuma alatti idõszakban felmerülõ kérdésben a döntést, kiírja a táborokat, vizsgákat, folyamatosan ellenõrzi az elnök és a titkár munkáját stb.

Az Egyesület alapszervezeti szintje a dojo. Minden dojo a Küldöttgyûlést megelõzõen taggyûlést tart, ahol megválasztja a Küldöttgyûlésre delegálni kívánt küldötteit.

Egyesületünk a kyu-fokozatokra saját hatáskörben vizsgáztat, a dan-vizsgáztatást a Kobayashi Dojo kiküldött oktatói végzik.

Kyu-fokozatok
Gyermekek részére 14-1. kyu között folytatunk vizsgáztatást, akik e rendszerbe életkoruknak megfelelõen kapcsolódnak be. A gyermek-fokozatoknak központilag meghatározott vizsgaanyaga nincsen, az egyes oktatók maguk írják elõ tanítványaik számára a követelményeket.

Az átmenetet a gyermek és a felnõtt kyu-fokozatok között a 8. kyu jelenti, az e fokozatra vizsgázók nagyjából a japán alsó középiskolások (12-15 év) életkorának felelnek meg. 15 éves kor felett a legelsõ fokozat a 7. kyu, amely tartalmazza a 8. kyu anyagát is.

A gyermek-, illetve alsó kyu-fokozatok (8-7-6.) vizsgái helyben, az adott dojóban történnek évente 3 alkalommal, a központi vizsgákat megelõzõen. 5. kyu-tól kezdve a vizsgáztatás központilag történik, március, július és november hónapokban. A központi vizsgákon az értékelést vizsgabizottságok végzik, amelyek tagjai Egyesületünk dan-fokozatú oktatói közül kerülnek ki.

Dan-fokozatok
Egyesületünk danvizsgáztatása az Aikikai keretein belül, a Kobayashi Dojo oktatói elõtt történik. Az Egyesületünk által kiadott dan-fokozatok kivétel nélkül a világon mindenhol elismert Aikikai-fokozatok, amelyeket a tokiói Honbu Dojo bocsát ki.
Vizsgára jelentkezni mindenkinek a saját oktatójánál kell, a tavaszi vizsgaidõpontra a novemberi, a nyárira a márciusi kyu-vizsga jelentkezésekkel egy idõben.
A végsõ megmérettetés a Kobayashi Dojo mesterei elõtt történik a Tavaszi és Nyári Edzõtábor alatt megrendezésre kerülõ vizsgákon.

A fokozatok jelzése
A gyermekfokozatok ruhán való jelzésére minden dojo maga dolgoz ki egy rendszert, általában az övre varrt csíkok, színes övek, illetve a kettõ kombinációjának formájában. A felnõttek fokozata 3. kyuig nincs jelezve (fehér öv), a 2-1. kyu jelzése barna övvel történik, a dan-fokozatúak fekete övet és hakamát viselnek.

Forrás: http://www.mkde.hu